No Till Művelés
- A no-till termesztés gyomirtási törvényszerűségei – Agrárágazat
- Direktvetés, no-till. - Fórum - Mezőgazdasági közösség - Agroinform.hu - 3. oldal
Válasz VDénes #1170. hozzászólására No de akkor azért küzdeni, hogy szopasd magadat???? Szántott pályán ugrik legjobban, korai fejlődésében a növény, legyen az bármilyen kapás. Azt én nem szeretném erőltetni semmiképpen, még ha kevesebb teremne némileg akkor sem, mert az meg elmegy a többlet műveleteken, üzemanyagon talán, de inkább több időt kevesebb munkát céloztam meg amikor átálltunk más művelési módokra, ez volt a legfőbb szempont.
A no-till termesztés gyomirtási törvényszerűségei – Agrárágazat
- Amerikai csokoládés pite Recept képpel - Mindmegette.hu - Receptek
- Mi az a “no till” gazdálkodás? - Kertlap Kertészeti Magazin & Kertészeti Tanfolyamok
- A no-till termesztés gyomirtási törvényszerűségei – Agrárágazat
Parlagfű Selyemmályva Mivel a szántott területek sem mindig mentesek a problémás szituációktól (fenyércirok, parlagfű), ott is lehetnek/vannak az alapállapottól eltérő körülmények, melyek nem csak "szimpla" megoldásokat igényelnek, illetve az évelő mentességet ott sem lehet mindig tarlókezelések nélkül elérni. Ezért úgy gondoljuk, hogy (amíg lesz glifozát) nem a gyomirtás lesz a no-till megvalósításának növényvédelmi korlátja, az erre irányuló kevéssé szakmai alapon nyugvó felvetéseket megalapozatlannak tartjuk. Van a no-tillben több nagyobb megoldandó növényvédelmi kérdés, ezekre célszerű fókuszálni. A gyomirtási kérdés túldimenzionálásának egyik szakmai oka lehet, hogy némely felhasználók egyes hatóanyagok, hatóanyag-kombinációk évelő gyomok elleni hatását túlértékelik a készítményben levő adjuvánsokkal együtt mutatott, inkább kontakt hatás miatt. A levél zörög, de a gyökér még élhet! A következő évben szinte ugyanúgy zöldellik minden és ilyenkor a gazda elégedetlen. Ezek után úgy tűnhet, hogy a no-till gyomirtási feladatai vállalhatatlan követelményeket tesznek a termelő vállára.
Direktvetés, no-till. - Fórum - Mezőgazdasági közösség - Agroinform.hu - 3. oldal
![no till művelés](https://mezohir.hu/wp-content/uploads/2019/10/mezohir-xzhm.jpg)
![](http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0010_1A_Book_02_Alkalmazott_talajtan/images/img34.png)
Ide tartoznak pl. a disznóparéjfélék és a libatopfélék. Egyes művelt területeket dominálhatnak ezeknek a csoportoknak a nagy magvú, mélyebbről csírázó fajai, mint pl. parlagfű, csattanó maszlag, selyemmályva, szerbtövisfajok, melyek ellen a küzdelem a szántott területen is komoly feladatot jelent, de no-till esetén, ha a területen jelen vannak, előretörésük a dominancia sorrendben szembetűnő lehet. Ugyanígy emelkedhet a magról kelő egyszikűek dominanciája is (pl. kakaslábfű, muharfajok, köles). Mezei aszat Fehér libatop Amennyiben a talaj bolygatása tovább nem folytatódik, megjelennek (ha addig nem voltak) az évelő gyomok a területen. Jellemzően először a szártarackosok (G1), mint pl. a tarackbúza, illetve a szaporító-gyökeresek (G3), pl. mezei acat. (A mélyszántás ezeknek a fajoknak az előretörését némileg hátráltatja, de meg nem szünteti. ) Amennyiben a területet nem bolygatjuk, nem gyomirtjuk, úgy a terület ökológiai adottságai mentén megjelenhetnek egyéb életformacsoportba tartozó lágyszárú évelő gyomnövények, majd a fásszárúak közül először a cserjefajok, később a fafajok, és amennyiben a csapadék elégséges, akkor különböző összetételű zárt erdőig is fejlődhet a szukcesszió és a kialakulhat a területre jellemző zárótársulás (zárószukcesszió).